Balf
Balf, 9494 Sopron, Magyarország
  • Történet
  • Hely

Razzia a vonaton

Elérhető: English | Magyar

Vonatra szálltak az embercsempésszel 1956. november 26-án Kapuváron. Nádasy Éva, egy volt katonatiszt felesége az 1956-os magyar forradalom után úgy döntött, hogy tizenéves leányával Mester Katalinnal követik ismerőseik és barátaik példáját, elhagyják Magyarországot, és megpróbálnak kijutni Mester Katalin Egyesült Államokban élő édesapjához. A vonat Balfra ment. „Ott a fele nép, az a határra sietett.” Esteledett. „Villany égett, egy ilyen körte égett, és mi meg ott ültünk.” Szorosan fogták a szatyraikat és csak az embercsempészre figyeltek. Rövid volt az út, mégis végtelennek tűnt a számukra. „Egyszer csak hallottuk, hogy csikorog a kerék, ordibálás.” Az embercsempész egy hirtelen mozdulattal kiütötte a villanyt, Katalinra és édesanyjára kiáltott: ’jöjjenek velem!’ A vonat másik oldalán, ami mellett egy töltés húzódott lelökte őket a csomagjaikkal együtt a kocsiról és maga is utánuk ugrott. „Közben hallottuk, hogy jönnek a katonák föl, akik megállították vonatot! ’Állj!’” A csizmás léptek egyre közeledtek, ott haladtak el a fejük felett. „Ott feküdtünk a földön a töltés mellett, egy kis fás térségben a hóban, és szorítottuk a cuccainkat. Néztük ezt az embert, és tőlünk ennyire, úgy tűnt, mentek el, lámpával keresték, és hajtották vissza az embereket a vonat felé!” Fáztak a fagyos földön. Aztán egy idő után elcsendesedtek a kiáltások, hallották, hogy lomhán ismét elindul a szerelvény. Vártak, felemelték a fejüket, látták a vonat sötét körvonalát távolodni. Megúszták a razziát! Néma sötét vette körül őket. A kísérőjük felállt és azt mondta: ’Most jöjjenek velem!’ A házába vezette pihenni a két nőt. „Egy teljesen lerobbant nyomortanyára vitt minket.”

Mester Katalin

Mester Katalin

Mester Katalin, leánykori nevén Nádasy Katalin, 1944. január 28-án született Budapesten. Anyai ágon egy tehetős vállalkozó családba született, apai ágon felmenői birtokosok-tisztviselők voltak. Édesapja Nádasy Gyula lovas katonatisztként szolgált, a második világháborúban megjárta a keleti frontot. Édesanyja még a magyar főváros 1945 téli ostroma elől Bajorországba menekült újszülött gyermekével. Édesapja csapataival nyugatra vonult vissza, itt esett hadifogságba. A háború befejeződése után édesanyja visszatért gyermekével a család kőbányai házába. Édesapja kiszabadulva a fogságból szintén visszatért Magyarországra, de már mint katonatiszt nem folytathatta a pályafutását. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárát irányította. 1948-ban a kommunista állambiztonság, mint volt katonatisztet, megpróbálta ügynöknek beszervezni. Ekkor az ország végleges elhagyása mellett döntött. A Fertő-tavon át sikerült is elmenekülnie. Előbb Frankfurtban telepedett le a testvérénél, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárának, valamint a családi ingatlanoknak az államosítása után a család elveszítette megélhetésének alapját. Édesanyja is a családi ház eladására kényszerült. Az apai nagyszülőkhöz költöztek, akiknek polgári lakását társbérletté osztották fel a kommunista rendszerben. Édesanyja gépírónőnek tanult, majd műszaki rajzoló lett, de mint katonatiszt és disszidens felesége, újból és újból elveszítette munkáját. Végül a VIFOGY-nál helyezkedett el munkásként. Mester Katalin kisgyermekkorát az apai nagyapa Nádasy Dezső társaságában töltötte, miközben a Dózsa György útra járt általános iskolába, ahova a környék kommunista kádereinek gyermekei is. A nagyapja halála után édesanyja elvált, majd férjhez ment Spett Béla ügyvédhez. A család hamarosan egy budai lakásba költözött, és Mester Katalin is egy budai iskolában folytathatta tanulmányait. A család az 1956-os forradalmat a szovjetek felvonulási útjába eső Déli Pályaudvarhoz közeli lakásukban élte át. A forradalmat követően édesanyja baráti köréből többek emigráltak, édesanyja is úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Kapuvárra utaztak, ahol a családi ismerősök segítségével találtak egy embercsempészt. Kísérőjükkel vonatra szálltak, ahonnan azonban Balf határában a razzia miatt le kellett ugraniuk. A töltéshez lapulva várták meg, hogy a vonat a visszaterelt menekülőkkel továbbhajtson. Az embercsempész viskójában pihenhették ki magukat, majd a tarlón át a határ felé indultak. Kísérőjük még a határ előtt visszafordult, nem vállalta a további kockázatot, magára hagyta a két nőt. Egyedül mentek tovább. Az édesanya fennakadt az addigra már szétvágott szögesdrót akadályon. Katalin kiszabadított őt, és továbbmentek a senki földjén. Tudták, hogy egy kivilágított templomtorony felé kell menniük, de mivel a táj dombos volt, céljukat időről-időre szem elől tévesztették. Váratlanul egy csermely is az útjukat keresztezte, átgázoltak rajta a csomagjaikkal. Hajnalodott már, amikor trágyaszagot éreztek, és megértették, hogy megérkeztek. Sikeresen átjutottak Deutschkreutzba. Bécsből felvették a kapcsolatot Mester Katalin édesapjával, aki vállalta a befogadásukat. 1956 karácsonyán Buffalo New Jersey-ben egyesült a Nádasy-család. Édesanyjával is Buffalóban telepedtek le. Mester Katalin itt végezte iskoláit. Első házasságából egy leánya született. Második férjével, Mester Zoltánnal, az egykori államtitkár Mester Miklós vegyészdoktor fiával Kaliforniában élnek.

Balf

Elérhető: English | Magyar

Balf a Fertő-tó Magyarországhoz tartozó dél-nyugati szegletében fekszik, néhány kilométerre a térség gazdasági és kulturális központjától Soprontól. Lakosainak száma alig ezer fő. A fürdőhelyként ismertté vált település a 19. század második felében a vasút kiépülésével indult fejlődésnek, majd a trianoni békeszerződés követően, amikor Magyarország elvesztette divatos nyaralóhelyeit, a balfi ’gyógypark’ felvirágzott. Sűrű busz- és vonatjáratok kötik Nyugat-Magyarország városaihoz, a község határában húzódik a Győr-Sopron-Eberfurth vasútvonal. Mint a burgenlandi térség több más helyiségében a második világháború idején, Balfon is munkaszolgálatos tábort rendeztek be, ahol mintegy kétezren lelték halálukat, közöttük Szerb Antal író is. A második világháború után, 1946 májusában Balf német lakosságát kitelepítették. A település életében hosszú évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a gyógyturizmus, valamint a Fertő-vidék más településeihez hasonlóan a szőlőművelés és borászat. A fürdőt a kommunizmus éveiben államosították, a turizmus hatvanas évekbeli lassú újjáéledése nyomán korszerűsítették, az elszennyeződött forrásokat eltömték és új kutakat fúrtak. 1975-ben felépítették a fürdőkórházat. A vasfüggöny fennállásánk idején Balfot viszonylag könnyen és a turizmus miatt feltúnés nélkül meg lehetett közelíteni az ország más részeiből, ezért a tavon, vagy a zöldhatáron át szökni próbálók sokszor választották menekülési útvonaluk kiindulási pontjául.

Balf

Ezen a helyen

Razzia a vonaton

Razzia a vonaton

Mester Katalin
Nemzetek emlékezete mobilalkalmazás
Töltse le ingyen az alkalmazást mobilkészülékére!